Temetés
Jack Skellington 2008.04.13. 17:07
Temetés
Vermet ás a termetes,
De kellemesen szellemes,
A Hentes Emese tetemét
Eltemető szerzetes.
A tömegben gyász vadász,
Zeng a szabály: jól vigyázz,
(S ezt nem tudta Emese)
A gáztűzhelyre fel nem mássz!
Férje zokog: Oh, Emese!
Kezében egy SMS-e
Mobilján, s kitől kapta?
Nem tudja ama se, eme se.
Oh, remeg az egész család,
Gyűlölik a galád halált,
Mert e szörnyű haláleset
Pont a szívükbe talált.
S a csendes pap ás tovább,
A szája zárva legalább,
Míg a lélek földöntúli
Szállodába száll odább.
S föld kerül fölé, alája.
Már por és trágya arája,
Hirtelen a halott magát
Mély gödörben találja.
Már érezte, hogy öregül,
Mikor kezdett görögül
Beszélni Emese hajdan,
Hátha majdan sikerül.
A nyelvnek tudta harmadát,
S elénekelte gyászdalát,
Úgy vélte, lesz sütnivalója,
Ha megsüti önmagát.
Az ég pörögve dörögé:
Nem lesz már ő göröggé!
S bár nem török, de halott lesz
Majd törökkön törökké
Ámen.
|