Babona
Jack Skellington 2008.03.31. 18:42
A fekete macska bosszúja.
Babona
Estefelé járt az idő, és a kocsik, amikor megpillantottam a fekete macskát. Előttem lépegetett, az úttesten. Felém fordult hirtelen, fejét gőgösen fenntartotta, és nagy, sárga szemeivel rám tekintett. Ösztönösen összerándultam, amikor eszembe jutott, milyen helyzetben vagyok – átmegy előttem egy fekete macska. Ez balszerencsét jelent.
A macska rám nézett.
- Nesze neked – mondta. – Saját magad áldozata vagy.
- Ezt nem értem – ráztam a fejem.
A macska gúnyosan felnevetett.
- Pedig egyszerű – mondta. És közelebb jött.
Hátraugrottam.
- Ne közelíts! – kiáltottam rá. – Hagyj békén!
Ha lett volna keresztem, azt is ráemelem.
A macska újfent nevetett.
- Ezt… hagyd abba! – üvöltöttem. – Mit ártottam én neked?
- Nekem semmit – felelte a fekete macska. – Te a világnak ártottál.
- A világnak?
- Igen, a világnak. A rögeszméddel.
- A rögeszmémmel?
- Hát nem azt mondtam?! – csattant fel. – De… hadd tegyek föl egy kérdést. Félsz tőlem?
- Nem – feleltem, de amikor közelebb jött, hátráltam.
- De igen – szögezte le. – Félsz. De mitől? Mert hiszel a nép hiedelemnek, a babonának, a mocskos szavaknak, az átkoknak. Mert hiszed, ha elmegy előtted egy fekete macska, balszerencsét hoz. És ezzel engem átkozol el – felhorkantott. – És mivel én nálad alacsonyabb rendű lény vagyok, én nem ellenbkezhetek, én nem befolyásolhatom a te gondolataidat, nem, engedelmeskednem kell, nekem nincs jogom megsérteni a gondolkodásmódodat, épp ezért azt kell tennem, amit te hiszel, alávetem magam az átoknak, ami ezáltal valóra válik, és én ezért gyűlöllek. Mert már nem csak a képzeletedben létezik a fekete macskák és a balszerencse összetartó kapcsa, hanem a valóságban is. Így valóban létezik már a babona… és kénytelen vagyok balszerencsét hozni! És engem gyűlölnek! Megvetnek! Undorodnak, vagy félnek tőlem! És mindezt miattad! De most bosszút állok. Most te leszel szerencsétlen, szörnyen szerencsétlen, és elátkozod majd a napot, amikor hinni kezdtél a babonákban…
- Egy helyen sántít az elmélet – mondtam, és a háta mögé mutattam. Hangos nyávogással vette tudomásul a közeledő fénycsóvát, mely egy fényszóróhoz tartozott, ami viszont egy kamionhoz. A jármű szörnyű robajjal elcsapta az állatot, és egy darabban már nem láttam többé.
Azóta nem hiszek a babonákban.
|