Az let fekete rvnye
Jack Skellington 2008.03.31. 18:31
Az let fekete rvnye
Milyen hangot ember csak kiadhat a torkn,
Fellmlom n most, mert elragad az orkn.
Igen, elragad, s elnyel a mly rvny,
Mert sajnos nincs mg az orkn ellen trvny.
Gondolataim csak gy zporoznak bennem.
„Atyaisten!” gondolm, „Most mit kel tennem?
Mit tegyek, hogy ne ljn meg ez a szrny tok?”
Majd hirtelen az g fel kiltok.
Az rvnyl vz lassan magba zr,
Nincs mit tenni, most bezr a bazr,
Elemszt engem ez a sr ktrny,
S szintn szlva ez szmomra htrny.
Majd megll az id, megdermed a llek,
rmmel ltom, hogy mg mindig lek,
S most egy hang szlt bellrl: „Kelj fl!”
gy folyok ki testembl, mint a tejfl.
Ltom magam, amint kzdk a halllal,
s szemem, szm telimegy a stt szn nyllal,
s elkeseredetten az letem akarom,
Utols remnyknt nyjtom ki a karom…
s akkor vilgossg gylik a szvemben,
Mg ott llok a hallllal szemben,
Ht a sok szenveds nem volt hiba! –
s visszacsapom a dugt a kd lefolyjba.
|